Már régen jártam erre...

Sokminden történt, mint általában mindenkivel szokott, jó, s rossz is!

Na de a mai nap! ez csúcsok csúcsa volt!

Reggel párom közölte, hogy a tegnap megütött keze fáj, (egész éjszaka fájt, de nem mondta el...férfi)

Így közöltem vele-én kommersz eü-s-, hogy elmegy a háziorvoshoz, beutalót kér rtg-re, és utánna ha nem negatív a lelet,
soknapi hidegélelemmel letáborozik a kórház bal. seb. szakrendelésén.

Ember tervez, Isten végez, a háziorvos meg szabin van!

Tehát beutaló nélkül bal.seb!
Aki ismeri a rendszert.....
Fehérbe elkísértem, így már első volt, a megkéve indult rendelésen (hiszen szerencsétlen orvos műtőből jött.)

Évek során ismerősökkel...első....a Rtg-en is.

lelettel vissza.....

(10 óra)

Az ember lakóval megcsinálja, hogy türelmesen vár, de ez!
Közben jár az agyam, hogy mi lesz, hogy lesz....hiszen láttam az ismerős rtg-es arcát-nem sok jót sugallt, kicsit szánva nézte apát.

Doki, gipsz, aztám trauma, osztály.....konzultáció

MŰTÉT ( 3-1 arányban nyert a dokiknál!)

Műtők lezárva, légkondi rossz, 60 fokos termek, hiszen építkezés van.

Ne egyen, ne igyon.....

Otthagyom két humorosnak mondható hasonló panaszú férfival egy kórteremben és elszaladok csomagolni...
Hálás vagyok a kollégának aki hazavisz, megfordul velem, és a "csomagot" is segít összevásárolni.

Csomag otthagyva a nővérpulton, és hálas szemekkel veszek mindne infót....

Ami alapján min 3-kor műtik. (Köszi...hol van az még, de ugyee a reggeli!)

Kipakolni, nyugtatni, úgy, hogy ne üljön az arcomon a pánik, a félelem, hogy mi is lesz....

vissza a melóba, hiszen papíron dolgozom!!!

Kettőre a fogászatra időpontom van, bicajjal irány, -hiszen múlt héten elvágták az új hidam, és kihúzták az egyik fogat...

Már gyógyul!

Telefon! viszik le a műtőbe!!!!!!!!!!!

ok be a kórházba-bicajjal (a SEGGGGGEm partján is a víz folyik-niagaraszerűen, hiszen a 36 fok éppen ma van!).

Odaérek, akkor hozzák vissza:
LIRFT ROSSZ!-át kell ülni kocsiba

Mire átül, addigra megelőzi a műtőben egy életveszélye beteg...
Nem sajnálom tőle, de....

Szóval még egy kör!

Fél négyre a gyerekért (állítólag 4-kor viszik a műtőbe apát!)

Gyerekkel haza, itthon fél óra, barátnőm befut gyerekkel, hogy el lesznek a fiúk)

Zuhany, indulás....legalább büdös nem vagyok már

Mentős kollegát lecsekkolom, most hoztak és fél órája is egy- egy "csípőtörésgyanúst"- már látom, hogy tolódik a lista....

Még fennt, kis kérdezés előről, kicsi hátulról...

Jó hangulat a kórteremben
(a másik két virgonc már túl van a dolgokon, papi azért feszült, de már észre sem veszi, fáradt és ÉHES)

Poénkodnak, hogy ki korog jobban. - Nem vicces, kínlódnak, rossz láttni.

És végre fél hétkor csörög a nővérpultban a telefon, hogy szükségleteket elvégezni-ismét- indulás!

Na végre elkapom a műtőst, lekísérem őket.

Hurrá! Ő az első (mellékesen a dokik leadtak, és helyi érzéstelenitéssel, altatás nélül végzik el a beavatkozást!)

De már bent van.

Rohanás a boltba, mert holnap 20, ÜNNEP és egy gyerek otthon majd enni kér :D, aki jót játszik, míg "apa dolgozik, és anya ügyintéz".

És apa sem laktózmentes vacsit kapott a műtét utánra.

Közel 40 perc után jön a kész "darab"- és mosolyog!