Egy csapat diák azt a feladatot kapta, hogy készítsenek egy listát arról, mit tekintenek most a világ hét csodájának.
Valószínűleg némi eltéréssel, de a következők kapták a legtöbb szavazatot:

1. az egyiptomi nagy piramisok
2. a Taj Mahal
3. a Grand Canyon
4. a Panama-csatorna
5. az Empire State Building
6. a Szent Péter-székesegyház
7. a kínai nagy fal

Amikor a tanár összeszedte a szavazatokat,
észrevette, hogy egy diák még nem végzett a listájával.

Így megkérdezte a lányt, hogy talán problémája van a lista elkészítésével.
A lány azt felelte, hogy „Igen, egy kicsit. Nem teljesen tudom eldönteni, mert olyan sok van."

A tanár azt mondta:
„Oké, oszd meg velünk, amid már van, talán tudunk segíteni befejezni".

A lány hezitált, de aztán felolvasta:
„Szerintem a világ hét csodája a következő:

1. Látni...
2. hallani...
3. tapintani...
4. ízlelni...
5. érezni...
6. nevetni...
7. és szeretni."

A teremben olyan csend lett, hogy a légy zümmögését is hallani lehetett volna.
Az egyszerű és hétköznapi, általános dolgok elkerülik a figyelmünket,
és amit természetesnek tartunk, azok valóban csodálatosak!