Nem szeretem ezt az anyagias világot!
Hiába mondják azt, hogy térjünk vissza a jó öreg dolgokhoz... Ne legyünk anyagiasak.
Nem mondhatom a boltba, hogy a lisztet egy gyermeknevelési tanácsadással fizetem,
mert vagy kiröhögnek, vagy elküldenek a búsba.
Úgy gondolom, hogy a polgárinak nevezhető középosztályba tartozom, de mintha néha egy-egy lépcsőfokot hátralépnék...
Sokat jelent a szülői segítség, de a szüleim is végesek!!!
Pedig nincs sok vágyam! Nyugodt élet, és a szükségesek megléte.
Luxus: Robi uszija: havi 5600Ft.
Most rengeteg ismerősnek megszűnt a munkahelye.
Akinek még van, az rettegve megy minden nap, hogy mikor mondják neki: köszönjük!
A többi állampolgár is ideges, mert akinek van is munkája, lehet, hogy a család egyik tagjának nincs.
Vagy Devizahitele emelkedett az égbe...
Hiszen olyan ismerősöm is van, akinek a hitele 20 ezerrel több, mint a fizuja, és egyedül neveli két gyerkőcét...
Néha egy vödör vízzel leönteném a bársonyszékben ülőket,
hogy térjenek magukhoz, hiszen emberek életéről döntenek!
Létbizonytalanság...hát ez az...nem vadiúj Audival és nem 800 ezres fizuval...
